Marosvásárhelyi ünnepségsorozat

2012. 3. 16.
Megosztás:

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Magyarország csíkszeredai főkonzulja, dr. Zsigmond Barna Pál olvasta fel Orbán Viktor üzenetét, Balogh Zoltán felzárkóztatásért felelős államtitkár pedig gróf Batthyány Lajos 1848-as magyar miniszterelnöknek a székelyekhez címzett levelét idézve szólt az ünneplőkhöz.

Többször választottak szét minket hibás politikai nézetek és döntések, legutóbb 2004. december 5. kapcsán lehet erről beszélni. Soha ne feledjük, hogy ügyünk közös és a kocka egyaránt fordul mindannyiunknak. A Ne félj és a Mégis kifejezések jellemzik leginkább a magyar történelmet. 2010-ben fordult a politikai kocka, immár a magyar állampolgárság is összeköt. Legyen közös a magyar ügy” – mondta Balog Zoltán. Református lelkészek márciusi dalai után az EMNT ügyvezető elnöke, Sándor Krisztina arra bíztatta az egybegyűlteket, hogy bízzanak a fiatalokban – fiataljainkban –, és mérjük fel, milyen esélyünk van túllépni a nehézségeken. Az EMNP Maros megyei elnöke, Portik Vilmos a marosvásárhelyi politikai szereplők jóra való restségére hívta fel a figyelmet.

Nem az a baj, hogy az eddigi polgármester nyeri a választásokat, hanem az, hogy mi magyarok meg sem próbáljuk, hogy győzzünk, főleg azért, mert sem az RMDSZ, sem az MPP nem kötelezte el magát a közös magyar polgármesterjelölt mellett. Nem azokkal kell foglalkozni, akik eldobják a nép zászlaját, hanem akik képesek fölvenni és továbbvinni azt. A kiábrándultak nincsenek itt, de léteznek, ezért mi hívunk minden zászlótartót, időset, fiatalt egyaránt, hogy Marosvásárhelyt telephelyből otthonná alakítsuk. A magyar érdek hárompárti közös magyar polgárjelöltet kíván” – mondta.

Az EMNT által szervezett legsikeresebb március 15-i esemény kétségkívül a marosvásárhelyi Vár kávézó Pilvax Kávéházzá való alakítása, ami a szervezők várakozását is felülmúlta. Az egész napos rendezvényen több mint 400 méter nemzetiszín szalag fogyott el, ami csaknem 1000 saját kezűleg elkészített kokárdát jelentett a valóságban.

A rendezvényen több mint 200 óvodás és kisiskolás fordult meg, számtalan kisgyermekes család, több száz középiskolás és egyetemista fiatal. A gyermekrajzpályázatra több mint 50 pályázat érkezett be, amelyek közül 3 óvodások, 3 díjat kisiskolások vittek haza, és két különdíjat is kiosztottak. A kirakodóvásárban 8 marosvásárhelyi és környékbeli kézműves mutatta be műveit, míg a magyaros ruhaköltemények bemutatóján 16 féle női ruházat volt bemutatva.

Az EMNT és az EMNP megyei elnöksége Balogh Zoltán felzárkóztatási államtitkárral együtt részt vett az Erdélyi Magyar Ifjak által szervezett fáklyás felvonuláson, amelynek keretén belül több mint 1000 magyar fiatal sétált Petőfi Sándor szobrától a Székely vértanúk emlékművéig.


Képeslapokon az egykori Marosvásárhely

Több mint száz képeslap, több mint tíz gyűjtőtől – ez az eredménye a Marosvásárhely egykor című képeslap kiállításnak, amellyel az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Marosvásárhely lakosait kívánta megszólítani. Arra kérte a lakosokat kutassák elő a szekrények mélyéről, padlások rejtekéből azokat a képeslapokat, amelyek Marosvásárhely régi városképét idézi. A képeslapok pedig minél közelebb kerültek évben 1848-hoz, annál jobb, a kiállítás ugyanis része az EMNT március 15-ei rendezvénysorozatának.

A képeslap kiállítás március 14-én este a marosvásárhelyi Demokrácia Központban nyílt meg népes érdeklődők előtt. A megnyitót Sebestyén Spielmann Mihály nyugalmazott könyvtáros, a Teleki Téka volt igazgatója tartotta, aki többek közt a fényképészet, majd képeslapok történetébe, a posta elterjedésébe avatta be a jelenlévőket, természetesen marosvásárhelyi vonatkozásokra is kitérve.

A kiállításra érkezett képeslapok jó része az 1900-as évek eleji Marosvásárhelyt idézi fel, kevés képeslap származik az 1800-as évekből. „A száz évvel ezelőtti Marosvásárhelyt rekonstruálhatjuk a képeslapokról. Száz évvel ezelőtt Marosvásárhelynek 25.000 lakosa volt, ami egy középnagyságú városnak felel meg. Erdélyben a nyolcadik város nagyságrendben, Magyarországon a 16. legnagyobb. Maros-Torda vármegye székhelye akkoriban, van törvényszéke, van postája, távírója, csendőrőrse, rendőrparancsnoksága, kaszárnyája” – mondja a XX. századi Marosvásárhelyről Sebestyén Spielmann Mihály.

A nyugalmazott könyvtáros szerint a városképek, ünnepi képek mellett az üdvözlőlapok kedvelt témája volt az 1848-as szabadságharc is, különösen azért, mert amikor ezek hódító útjukra indultak 1890 körül, még éltek olyanok, akik résztvevői voltak a forradalomnak, s azt akarták, hogy legalább a levelezőlapokon maradjon fenn valami az utódoknak a szabadságharcból.


Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel

Megemlékezés anyaországi díszvendéggel


Gyorskereső
Videók
A Székelyek nagy meneteléséről a Duna Televízió Heti hírmondójában - 2013. október 27. Videógaléria