Orbán Viktor tusványosi beszédének erdélyi magyar „visszhangjait” elemezve Csomortányi István, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke kiemelte Markó Béla véleményét, melyet sajátos módon az RMDSZ volt elnöke nem is az erdélyi magyar, hanem a román sajtóban fejtett ki. Az EMNP elnöke a megnyilvánulást egyenesen Markó Béla őszödi beszédének nevezte, rámutatva, hogy Markó elhatárolódott Orbán Viktortól, ami nem meglepő, ismerve a magyarországi baloldalhoz fűződő baráti viszonyát. (Legutóbb éppen Márki-Zay Pétert fogadta Marosvásárhelyen, ahol a magyarországi kormányváltás szükségességéről értekeztek.)
Markó véleményéből Csomortányi három gondolatot emelt ki. Az egyik szerint az RMDSZ az elmúlt évtizedekben a párbeszéd és a kölcsönös megértés politikáját vitte. Erre reflektálva, Csomortányi éppen a kölcsönös párbeszéd és a megértés hiányát emelte ki a román hatalom és a magyar közösség viszonylatában, olyan konkrét példákkal illusztrálva ezt, mint a nyelvhasználati jogok visszaszorítása, közösségi jelképeink üldöztetése, a Hargita megyét érintő folyamatos közigazgatási területcsonkítások, a visszaszolgáltatási perekben látott visszaélések, vagy éppen a marosvásárhelyi katolikus gimnázium ügye. „Ha Markóék szerint ez a kölcsönös megértés és párbeszéd politikája, akkor mi valószínűleg nem ugyanott élünk” – vonta le a következtetést az EMNP elnöke.
A második markói gondolat értelmében az erdélyi magyarok másfajta Európában érdekeltek, mint az Orbán Viktor vezette Magyarország, mely szembe megy a szélsősége európai föderalizációs törekvésekkel. Erre reagálva Csomortányi István kifejtette: függetlenül attól, hogy a Kárpát-medence melyik államban élünk, senkinek nem lenne jó, hogy egy túlközpontosított, a tagállamok jogait semmibe vevő Európai Egyesült Államok jöjjön létre. „Ennek elkerülése mindannyiunk közös érdeke, és ezt Magyarországon – nagyon helyesen – ki is merik mondani. Ha Markó Béla ebben nem tud közösséget vállalni a magyarság többségével, akkor az az RMDSZ komoly problémája, és éppen itt volt az ideje, hogy őszinte legyen ebben a kérdésben és ezt nyíltan kimondja. Nagy kérdés ugyanakkor, hogy ez az RMDSZ álláspontja is egyben, hiszen kevesen tudják, de Markó Béla ma is az RMDSZ alelnöke, gyakorlatilag a párt második embere” – hívta fel a figyelmet a politikus.
Harmadjára pedig: Markó Béla büszkén vállalja, hogy a 90-es években egyik letéteményese volt az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának. „Akik erre a korszakra emlékeznek, azoknak eszébe juthat például a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem otromba hazugsága, mely konkrétan Markó Bélához köthető. Ha Markó Béla büszke az elmúlt huszonöt év kormányzati munkájára, akkor vessen egy pillantást a friss népszámlálási adatokra. Az önmagában is botrány, hogy sikerként próbálják tálalni, hogy az 1,7 millióhoz képest három évtized elteltével talán van még egymillió magyar Erdélyben, holott ez óriási veszteség és kudarc, és ekként is kell kezelni. Ez a szám mutatja igazán Markóék politikájának sikerességét, és jó volna végre konkrétan is tudni, miben is állapodott meg a 90-es években az RMDSZ a román mélyállammal, milyen alkut kötött a bőrünkre Markó Béla és csapata” – fogalmazott Csomortányi István. „Ismétlem, azt sem szabad elfelejteni, hogy Markó Béla mai napig az RMDSZ alelnöke. Ideje volna színt vallaniuk az erdélyi magyarság előtt, melyik oldalon is állnak: az összmagyarság oldalán, vagy nem?” – tette fel a kérdést a politikus. Mint mondta, már csak azért is fontos lenne ezt tudni, mert az RMDSZ-nek komoly befolyása van arra, hogy például az állami fenntartású Marosvásárhelyi Rádió magyar részlegét ki vezeti? Kérdés, hogy ott miért engedik egyes beteges, szélsőségesen liberális, hungarofób személyek folyamatos szerepeltetését, vagy éppen említhetnénk a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar igazgatójának megnyilvánulásait, az Országos Diszkriminációellenes Tanács „genderharcos” vezetőjét, Asztalos Csabát, vagy a brüsszeli Soros-listán szereplő Winkler Iuliu EP-képviselőt. Felmerül: ők képviselik-e az igazi RMDSZ-t, illetve hol hazudnak, Brüsszelben vagy Bukarestben, vagy a választóiknak itthon?
Záró gondolatként az EMNP elnöke kifejtette: mi egy valóban a kölcsönös tiszteleten és megértésen alapuló, jó magyar—román viszonyban vagyunk érdekeltek, és közös érdekünk az, hogy az Európai Unió valamennyi polgára számára biztosítsa a jólétet és a fejlődést úgy, hogy az Európai Unió valamennyi tagállama haszonélvezője legyen ennek a közös projektnek, anélkül, hogy létezne első és második sebességes Európa.